nem mindig

Ami legvégül marad, nem mindig az, amit szeretnél.

Hetek óta másra se gondolok
Én minden éjjel rólad álmodom

kellesz

Kellesz nekem.
És ezt tényleg nagyon nehéz elfogadnom , de sokkal könnyebb mint elképzelni az életet nélküled...

lesz...

A legnagyobb optimizmussal jelentem ki, hogy lesz ennél nagyobb
problémám is az életben, és azon is túl leszek.

"Az igazi férfi játszik. Nem rohan ajtóstul a házba, lassan közelít és puhán. Vadászik. Csak úgy mellesleg megérint. Mögénk lép, nyakunkba csókol, a tenyere a tenyerünkben szikrát csihol. Az igazi férfi nem siet. Tudja, hogy idő kell a vágyhoz, megvárja szépen, míg megszűnik körülöttünk a világ, és már csak őt látjuk, már csak azt akarjuk. Nem elveszi, odaadjuk. Nem eltűrjük, hanem befogadjuk. Az igazi ölelés visszafogott, úgy kúszik végig a testen, mint a napfény, lassan és puhán, időt hagyva a vágynak, hogy növekedjék. Nem kell hozzá más, csak egy férfi, aki szeretni tud, s egy nő, aki hagyja, hogy szeressék."

Az álmok közt az élet olykor játék,
A valóságból nincs több ébredés,
A könnyek közt az érzés folyton fájó,
Csalódásból út a menny felé.

Ha lehetne én újra írnék mindent.

lehet

Lehet túl sokáig vártam, és te elvesztél.

- Az idő mindent megváltoztat.
- Mindenki ezt mondja, de ez nem igaz. Csak a tettek hoznak változást. Ha nem tesz semmit, nem változik semmi.

„Tudom, mit akarok, de azt is tudom, hogy ez nem mindig reális. Nagyra törő álmaim vannak, csak a lehetőségeim szűkösek.”

előre

"Előre
elképzeltem, hogy fogok a nyakába ugrani, és tudtam, hogy abban a
pillanatban amikor meglátom mennyire boldog leszek.'

Mondd, miért van, hogy a boldogtalanság maradandóbb élmény, mint a boldogság?

"Figyeljetek,létezem fogja már valaki a két kezem."

Mindannyian keresünk valakit, azt a különleges személyt, aki majd megadja azt, ami hiányzik az életünkből. Valakit, aki képes társaságot nyújtani, vagy segítséget, vagy biztonságot, és néha, ha nagyon keressük, megtaláljuk azt, aki képes mindhármat nyújtani. Igen, mindannyian keresünk valakit, és ha nem találjuk, csak remélhetjük, hogy ő talál meg minket.

Mi fáj jobban? Arra gondolni hogy utálnod kellene őt, vagy az hogy tudod, hogy ez nincs így?

Nem várlak, és nem remélem már hogy hívni fogsz, nem érzek semmit, nem hiányzol.

talán több

Fontos voltál nekem, talán több mint barát.

"Mikor rám mosolyogtál csillogott a szemed,
Látszott rajtad, rajtam jár az eszed."

* nehogy azt hidd, hogy hiányzol csak jó lenne, ha itt lennél.

* hittem azt, mit szemem látott, hittem a szavakban, holott sokszor bántott.

*Kellene az életemben egy ember, legalább egyetlen ember, akinél nem kényszerülök önvédelemre. Akinek lelkem titkos kódját ki merem adni. Akit beengedek magamba: ez vagyok, minden jóval, rosszal, nemes és szennyes gondolattal együtt.És ez az egyetlen ember az, akit valóban szeretek

Te is érzed? Te vagy a játékszerem
Te is érzed? Egyre mélyebben
Te is érzed? Én csak játszom veled
Te is érzed? Tudom, hogy élvezed ♫

Ez a varázslat, élvezd amíg tart
Ez a varázslat, tudod, ami felkavart
Ez a varázslat, élvezd, amíg csak lehet
Ez az én napom, legyen a holnap a tied ♫

..az emberek közt követnélek. te szemben futnál el..

....mit tehetnék? megszökök halkan. odaútra vettem csak jegyet, arra már nincs idő, hogy megint megszeresselek...

más vagyok

Nem vagyok olyan, mint bárki azok közül, akikkel találkoztam: merem hinni, hogy másként vagyok alkotva, mint a létezők közül akárki. Lehet, hogy nem érek többet náluk, de mindenesetre más vagyok.

Alice(:

Csak az lehetetlen, amiről nem hisszük, hogy lehetséges.

♥(:

Halld a hangom, hidd az álmom
Vidd magasra, égbe szálljon
Lelked büszke, szíved lángol
Gátak nélkül, bárhol játszol

Zöld a pálya, fent a zászló
Hullámzik már a lelátó
A mi hősünk sosem fáradt
Ki most játszik, egyre bátrabb.

Törj velünk falat
Itt vagyunk egy ég alatt
Fiatal vagy, ne félj
Gyere játssz most, ne beszélj

A foci egy mámor, légy te is bátor
Rúgd el a labdát bármilyen távol már,
Ez neked is jár,
Hisz te vagy a sztár,
Ez neked is jár,
Hisz te vagy a sztár

Halld a hangom, hidd az álmom
Vidd magasra, égbe szálljon
Lelked büszke, szíved lángol
Gátak nélkül, bárhol játszol

Zöld a pálya, fent a zászló
Hullámzik már a lelátó
A mi hősünk sosem fáradt
Ki most játszik, egyre bátrabb.

A foci egy mámor, légy te is bátor
Rúgd el a labdát bármilyen távol már,
Ez neked is jár,
Hisz te vagy a sztár,

A foci egy mámor, légy te is bátor
Rúgd el a labdát bármilyen távol már,
Ez neked is jár,
Hisz te vagy a sztár

Ez neked is jár,
Hisz te vagy a sztár

Neki adod a szíved, neki adsz ma mindent
de ez meddig tart?
neki adod a szíved, neki adod
hisz elhiszed, az igazi az.

ez csak álom volt, mi most repül máshoz

nem túlzás, túl rózsaszín
beléd szerelmes leszek holnapig

ha zene szól(:

~Emlékszem még, nem volt túl rég,
Különös álmokat szőttem én

~Egy dallam most köztünk a híd

~Ritmusra dobban a szív

~Zengjen az ég, mint soha talán,
A zene mi összeköt minket ma már.
Zúgjon a dal a falakon át,
Érezd, hogy átrepül száz akadályt.

~Ha zene szól, sosem elég,
Legyen a szívünknek ajándék.
A zene szól, viszi a szél,
Ma veled messzire repülnék.

~A dallal messzire repülnék

lesz majd...

"Lesz majd egy új világ, ahol megértik, hogy mi fájt, ahol megértik, hogy volt két ember, ki ugyanarra várt...

rejtsd el

"Rejtsd el az arcod mindig , ne lássák , hogy nevetsz , ne lássák hogy sírsz,ne lássák hogy szeretsz."

Lány: Lassíts. Félek.

Fiú: Nem. Ez vicces.

Lány: Nem, nem az. Kérlek, ez túl ijesztő.

Fiú: Akkor mondd, hogy szeretsz.

Lány: Rendben, Szeretlek.Lassíts!

Fiú: Most ölelj meg.

...A lány megöleli.

Fiú: Letudnád venni rólam a bukósisakot és feltenni magadra?Zavar.

Az újságban másnap: Egy motor nekicsapódott egy épületnek egy fék hiba miatt. Két ember volt a motoron, de csak egy élte túl.


Az igazság az, hogy félúton tönkrement a fék, a fiú rájött, de nem akarta meg mondani a lánynak. Azért kérte a lányt, hogy mondja, hogy szereti és ölelje át az utolsó pillanatban, hogy érezze a lány szeretetét mielőtt meghal és azért adta át a bukósisakot, hogy a lány túlélje a balesetet.

olyan

"A szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt egész valónkba és gyakran tovább zöldül a szív romjain."

Nem látlak, tehát ne tégy úgy, mintha ott lennél!

hagyta

Fájdalom költözött a szívébe, miközben érezte,

mennyire szereti.

Mély levegőt vett, és hagyta,

hogy az édes elkeseredés betöltse a lelkét...

Ismertél, milyen vagyok,

Hallottál nevetni...

Utoljára láttál engem

Igazán szeretni...

Az ember keményebb, mint a vas,

erősebb, mint a kő,

és törékenyebb, mint egy szál rózsa.

csak egy baba

Úgy teszek, mintha élnék, pedig csak egy baba vagyok a polcon ülve, szép ruhában, üres szemmel, merev háttal, érzéketlen mosolygással, a távolba révedve lebénultan figyelek, és jöttödre porcelánszívem megremeg!

sosem volt

Érzések szívbe szorulva,

Emlékek hevernek szétszórva.

Össze már nem szedhetem,

Emlék vagyok én is... Sosem-volt szerelem.

- Kibírhatatlan... - mondjuk, és kibírjuk.

Bolond szívemmel visszavárlak...

***

Nem akarok tudni...

Mert most csak azt tudom,

hogy szeretlek...

valami visszahúz

A szakadék szélén inogva állok,

Átsuhan rajtam a múlt,

Tán ugorni kéne, le a sötétbe,

De valami még visszahúz...

már őrültség

A bátorság egy ponton túl már őrültség...

[saját]

Kétféle képpen láncolhatsz magadhoz...Úgy, hogy szeretsz, vagy úgy, hogy nem, csak nem akarod összetörni a szívem.

rettegtem [sajáát]

ott volt bennem a félelem, hogy elveszítem, hogy más karjai közt találom. és ettől rettegtem.

ha...

A fájdalom új embert farag belőled...Ha közbe nem pusztulsz bele.

ahol megáll az idő(:

Ha felnövök, tudod, hol fogok élni?

Ott, ahol megáll az idő...

Egyikünk sem szeret szemtől szembe megbeszélni dolgokat. Inkább csak ülünk és öleljük, csókoljuk a másikat. Mégis... Ezekben a pillanatokban mintha mindent tudnánk egymásról. Az érzéseink a nyitottak, nem az elménk zugai... Ha belegondolunk, annyira keveset tudunk egymásról, mégis érezzük azt a vörös fonalat, ami összeköt minket.

mi történik?

Nem akarok tőled semmit, mégis várom a pillanatot, mikor újra láthatlak.
Menekülök a férfiak elől, s a végén a te karjaid közt találom magam.
Mi történik velem?

Szerelem.. Kézen fogni egy életet és azt mondani neki... Gyere!

eljön az a pont

"Az embernek eljön az a pont az életében, amikor rájön, mindent, amit addig
hitt, csak belenevelték. Ritka az, aki tudja, ki ő valójában."

végigjártam

én végigjártam az összes utat,amit te feladtál..

többet elárul

Vannak olyan lányok, akikről többet elárul a kedvenc daluk, mint a kimondott szavaik

hiszek a csodákban

Hiszem, hogy a boldog lányok a legszebbek. Hiszek abban, hogy erősnek kell maradni akkor is, ha minden összedőlni látszik. Hiszek a csókolózásban, és hiszem, hogy holnap új nap virrad. Hiszek a csodákban..*.*

akkor is

~ Van néhány olyan ember, akikkel nem kell minden nap beszélned, akik ezredszerre is végighallgatják tőled ugyanazt a történetet.. és ha te idiótaként táncolsz, vagy addig nevetsz, amíg már sírnod kell, akkor is azt mondják: igen, ő a legjobb barátom..

Ne csókolj úgy, mint egy nőt, ha úgy akarsz kezelni, mint egy gyereket.

nem akartam mást látni

Megint elnevette magát. A nevetéstől megváltozott az arca, és rádöbbentem, hogy gyönyörű. Elfordultam, mert nem akartam benne mást látni, mint szörnyeteget. Veszedelmes szörnyeteget.

folyton

Mondani akarom, hogy te vagy az én kicsikém, hogy öregen és ősz hajjal is szeretni foglak - akkor is, ha ez biztosan nem történik meg. Meg még azt is, hogy tudom, hogy örökké hűséges leszel hozzám - pedig ez sem történhet meg. Folyton falakba ütközöm, ha ki akarom fejezni, hogy szeretlek.

Én már csak ilyen vagyok. Hiszek az emberekben. Nem vagyok cinikus és
nem célozgatok aljas módon. Inkább hiszem, hogy jó az ember. Maximum
újra meg újra csalódok bennük.

csak arra

Semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy végre átölel.

tudnál?

"-Mondd tudnál a síron túl is szeretni?
-És te tudnál ha azt mondom annál is tovább?"

Van-e az, hogy valaki belép egy napon a szobába és tudjuk:
Aha, ő az,az igazi,mint a regényekben...?

változom

Ahogy az évek múlnak, változom. Megtanultam rég az élet nem gyerekjáték, De néha úgy érzem, most épp úgy álmodom.

Emlékszem, ahogy néztél rám, olyan szép volt, de elmúlt már.
Talán könnyebb, ha eljön a nyár, mert úgy szeretném feledni már.
Nélküled minden olyan más, még az idő is másképp jár.
Tudom, hogy nem talállak már, úgy bánt, hogy nem kellek már, hiányzol, örökre várok majd Rád!

A gép előtt ülök, és végig rád gondolok. Nézem a képeid, hallgatom a hangod, s észreveszem, szememből könnycsepp csorog. Minden érzés hozzád láncol, bárcsak tudnád, hogy hiányzol.

Remélem, emlékké válok majd idővel és a múltad leszek, ha akarod, ha eszedbe jutok majd, ha eszedbe jut a mosolyom, néhány kedves szavam, az érintésem...
Ez leszek én: egy megfakult emlékkép, mely rád nevet. Múlt leszek, mert a jövőd nem lehettem...

emlékszik?

...egy nap úgy éreztem már nem hiányzik, azt hittem, hogy már nincs olyan dolog a földön, ami Rá emlékeztetne. A földön talán tényleg nincs...De tegnap este, mikor hazafelé sétáltam a könyvtárból,egy hullócsillagot láttam meg az égen. És hirtelen beugrott egy kép... Egy kép, amelyen két fiatal ül egy fa alatt az éjszaka közepén és hopp...egy hullócsillag. Igen! Emlékszem. Ezek voltunk mi, mi voltunk még régen, boldogan, szerelmesen. De már minden elmúlt... Vajon emlékszik még, mit ígértünk egymásnak akkor? Vajon tudja, mit jelent az örökké szó?