Waiting for your kiss to take me back home
~Várva a csókodra, ami hazavisz engem

Meglőttem magam.. érted.

Alig-alig aludtam. Valaminő félöntudatlanságban hevertem,
nem akarván elhinni, hogy végre valóban itt tartok, hozzásimulva, vele
összegömbölyödve tölthetem az éjből még hátralévő időt.
Rettegtem, ha elalszom, reggelre kiderül, mindez csak álom volt.

Úgy tűnik a sors azokat segíti akik teljes elszántsággal ki tudnak tartani valami mellett..

Nem volt jóképű - szívbemarkolóan gyönyörű volt..

Mindennap szeretkezni, az nem szerelem.

Ha én lennék a szerelmed, Minden máshogyan menne..

mosolyodat hagytad itt nekem, mikor elmentél.

A sport olyan, mint a szerelem, aki nem veszi komolyan, annak nem okoz örömet, aki komolyan veszi, annak beleszakad a szíve! ♥

én úgy nézek a szemedbe, hogy a lábam beleremeg..

- ha szereted, engedd el...
- mondta egy puhapöcsű, a többi meg idézi...

újból érzem, hogy nagyon is kész vagyok rád.. *

Nem kell szégyellni a félelmeinket. A francba! Mindenki fél. Csak az a dolgunk, hogy megnevezzük azt, amitől félünk. Ha szembe tudsz nézni vele, akkor legyőzöd. Inkább most, mint később.

Félek, hogy nemet mondasz, mert kellesz nekem!

"Tapsoltam, amikor a józan ész elveszítette a csatát, és nem maradt más választásom, mint hogy megadjam magam és elfogadjam, hogy szerelmes vagyok."

Nehéz ügy két teljesen ellenkező ember szerelme.

~Már egy kicsit túl késő, hogy visszafordulj...

Én eldobok mindent, mert tudom, hogy megérné.

Az eltelt idő nem változtatott azon, milyen ellenállhatatlanok számomra arcának tökéletes vonásai, és biztos voltam benne, hogy soha nem fogok hozzászokni.

van egy érzés, ami a szívedben él

vagy álmodom vagy élek, nem tudom én sem

Hát persze nem érzek iránta semmi, csak elolvadok a mosolyától

Olyan mintha minden eltűnne. Nincs múlt, nincs jövő ... csak a pillanat :)

Hogyha egyszer levennénk az álarcot, kiderülne, hogy nincs más dolgunk a világban, mint megfogni egymás kezét.

Aki látni akarja a fényt, annak kockáztatnia kell a sötétséget.

Neki nem számít, ha megbánt, ő csak az érzést kereste.

(H)

Csak egy kincsem van, a szabadság - vállalom a kalandját. Csak megyek ide-oda, ahogy visz a világ - nem tűröm a kalitkát

Ne felejtsd, hogy egy férfi számára nem akkor vagy humoros, ha vicceket mesélsz neki, hanem ha nevetsz az ő viccein.

...s lassan a földre hull egy üvegszínű könny."

Nem mondom, hogy maradj, hisz nem tehetem, de azt ne kérd, hogy engedjelek el, mert nem teszem!

:D

Barátság az, amikor valaki felhív éjjel azzal, hogy baj van, megölt egy embert, mit tegyen - s te csak annyit kérdezel: van ásó-lapát vagy vigyek magammal?

A kis dolgok a legérdekesebbek - egy halk szó, egy pillantás, egy mosoly ...

Ha a nő egyetlen férfit ismer, már ismeri valamennyit; a férfi ismerheti bár az összes nőt, mégsem ért meg egyet sem.

Keresünk egymás tekintetében néhány régi villanást, s ha megtaláljuk félrenézünk, hisz nem akarunk már semmi mást...*

...csak egyszer mosolyogj rám, és én ígérem örökre befogom a szám!*

Veled is megtörténhet egyszer, sírsz majd egy régi perc után, s lehet, hogy reszkető kezekkel, egy dalt kutatsz a néma zongorán…

telis tele vagyok titkokkal... lehet ezért nem értenek meg sokan

Úgy érezte, a szíve kiröppen a mellkasából. Olyan volt, mintha papírból
vágták volna ki, lassan forgott, majd ellibegett a mesés világba, ahol
az álomszép, csodás jövő várt rá.*

  szerelem az , amikor azt mondod egy srácnak, hogy jó a pólója, és aztán ő minden nap ezt veszi fel.

Csak szeretnék egy olyan embert, aki majd fél elveszíteni

.az álmok.az évek ha eléggé szépek.nekem nem kell a drog hogy érezzem.hogy élek

Érzéseimet lerajzoltam, de mire a boldog részhez értem, elkopott a ceruzám hegye.

...kedvencem a lila libikóka ami elrepít egy másik dimenzióba...

Mikor hiányzik. Mikor ebben a pillanatban is rá gondolsz. Mikor ő is vár rád, s te is rá. Ám az este álmod hozzárepített. Édes karjai közé " befészkelted" magad, mert őrangyalod megadta ezt neked. Másnap mosollyal ébredtél, mert szíved nagyot dobbant. Mindenre emlékszel, és mintha nem is álom lett volna. Egy vágy, mely kivételesen így történt meg veletek. Olyan volt akár a valóság. Egy boldogabb nap. Egy reményteljesebb. Mielőtt felkelnél még egyszer becsukod szemed, valamit érzel. Mintha ő is ebben a pillanatban ébredne. Mintha azt mondaná szeretlek . S tudod ez az egy éjjel, vagy akár ez az elmúlt néhány másodperc feltöltött, s napod szebb lesz, mint amit el tudnál képzelni. Ha mardos is a hiánya. Ha most nincsen veled. Ha nem csókolhat meg. De tudod szeret, s ez több, amit ebben a percben adhat neked bárki. S lelketek össze van kötve. Egy apró kis híddal. Egy apró kis átjáróval, s érzed, hogy veled van, hiszen Neki nem kell kulcs a lelkedhez. Ő már benned is él.

A boldogság az egy olyan különös, felemelő, ritka trallala-érzés...

Ha tudnád, hogy örökké fogsz élni, kipróbálnád-e mindazt, amitől eddig féltél?

Sikítani akarok, de túl régóta hallgatok ahhoz, hogy emlékezzek, hogyan kell.

A szívben tátongó űrt nem lehet egy 'Dugóval elzárni...~

A tegnap emléke most kong az üres karjaimban
Elmerülök tetőtől-talpig a gondolataimban.

*Én gyengének látszottam, az élet meg túl keménynek!

~Nem lesz fellángolás újra, mert már nyitva a szemem, nem kell a mosolyod és nem kellesz Te sem.

*Nem vagyok papagáj, nem hiszem el a mesét, ha kaphatnék sem kérnék tőle utolsó esélyt.

~Vannak vágyak, miket nem ér el az ember, de kűzdeni még lehet tiszta szívvel-lélekkel  

*Sosem bánok meg semmit, és nem is fogok. A múlttal törődni már régen elavult dolog

~Hogy újra életkedvem legyen, nem elég száz év, csak egy emlék legyen, hogy végre egyszer őszintén Rám nézz!

*Tudod is Te mi az igazi érték, akkor sem adnál, hogyha szívből kérnék

~Nem adom fel, amíg él a remény, mindig is azt akartam, hogy légy az enyém!

*Van pár pillanat, amiért megéri élni, látszólag semmiség, az ember mégis érzi!

~Ha egyszer becsapsz, az a Te szégyened, ha kétszer, az az enyém!

*Álmaim az évek során szépiává fakultak!       

Darabokban az álmom, megsebez egy szilánk, egyedül már nekem nem ér semmit ez a világ!

Nem akarok robot lenni, aki lélegzik, de nem érez. Akarok még szeretni, még akkor is, ha kivégez!

Mostantól úgy gondolok rád mint egy egyszerű hétköznapi fiúra akit bármikor képes lennék szeretni, de nem te leszel az egyetlen. Nem fogok miattad sírni, és nem fogok rád várni.És észreveszem hogy más fiúk is léteznek. A szívem mélyén még mindig reménykedem, de nekem is szükségem van a boldogságra. Nem fogok miattad mindent veszni hagyni úgy, hogy még csak nem is vagy az enyém... Fáj, és nagyon nehéz, de tovább kell lépnem...és most az egyszer nem miattad, hanem magam miatt.

A barát egy mosoly, mely bátorít, ha félsz;
a barát a taps, mely ujjong, ha célba érsz.
A barát egy kéz, mely felhúz, ha elestél;
a barát az álom, mit éberen kerestél.
A barát egy könnycsepp, mely érted hull, ha baj van;
a barát gyémántpáncél, óv téged a harcban.
A barát egy nevetés, mely felharsan, ha meglát;
a barát egy rózsakert, mely Neked nyitja bokrát.
A barát egy csillag, mit az éj varázsol;
a barát egy dallam, mit meghallasz bárhol.
A barát a láng, mely kitáncol a tűzből;
a barát az emlék, mit szívedben őrzöl.
A barát is csak ember,s néha tán hibázik, de szeret, s ha
nincs veled, érzed, hogy hiányzik...

Egyszer mindennek,mindennek vége és úgy emlékszel majd rám, mint egy szép mesére.

Félni annyi, mint tönkretenni azt, ami van, azzal, ami nincs.

Ha kell a földig rombolok mindent érted, vedd már észre!

Szeretek egy szál bugyiba táncolni, totál káosz vagyok, csakúgy, mint a szobám. A legidiótább dolgokon röhögök, és mindig rossz időben rossz dolgot mondok. Hülyén viselkedem és könnyen begurulok. De ez vagyok én. Csak ilyen tudok lenni...

...keveset beszéltünk, sokat néztük egymást...

A mély barátság olyan mint a szivárvány, ha a boldogság, és a könny megfelelő arányban vegyül, a végeredmény egy színes híd két szív között

Tudod, még mindig várok az üzenetedre. Még nem adtam fel a hitem abban, hogy visszajössz hozzám. Éjjel-nappal erre gondolok, még az álmaimban is.

Már nem fáj ami volt, már elfeledtem mindent. Már nem érdekel ki mit gondol, annak a résznek vége. Egyszer s mindenkorra lezártam a múltat. Új ember vagyok, új életem van. Új életet kezdek, minden újjal. Nincs már múlt, nincs az aki voltam.

Illúzióból palotát építettem, papírból barátokat hajtogattam és hercegnő lettem a fellegvár legmagasabb tündérszobájában

Az emberek aztmondják nagy dolgok nem történnek egyik napról a másikra, de én egyik napról a másikra beléd szerettem.

Abban a percben amikor felfogtam, hogy Ő már nem az enyém, akkor szerettem a legjobban...

Imádok a semmiről beszélgetni. Ez az egyetlen téma, amit kicsit ismerek

Addig amíg élek, Én ígérem, hogy kereslek, csak, hogy megmondhassam Neked: Igen, Szeretlek

,- Mondd el mi történt?!- Szakított velem! Vége! - Ne sírj! Héé, héé! Semmi baj! Tudod Fiatalon sokszor, érezzük úgy hogy vége a világnak, pedig nincs, csak most kezdődik az élet!Lehet,
hogy kifogsz még néhány ilyen barmot, aki nembecsül meg, bután bánik
veled és csak egy szexre, kellesz neki, de majd összejössz egy sráccal,
aki tényleg ♥Szeret♥ és nem csak Szórakozik veled...!*Aki tudja hogy mit akar...! *Akivel bárhol és bármikor szívesen ♥Szerelmeskedsz♥, és nem unod meg.*Akinek a vállán szívből zokogsz, ha valami fáj.*Aki előtt nyugodtan tömöd a pizzát.*Akivel egy kádba Borotválsz.*Aki előtt lemosod a sminked.*Aki megmossa helyetted a fogadat.*Aki mellett meztelenül alszol.*Aki előtt mersz reggel nyugodtan mutatkozni olyan hajjal.*Aki lát miközben saumázod a hajad.*♥Aki szívből adja a puszit még ha beteg is vagy♥.*Aki megfújja helyetted az orrod és segít pisilni ha kicsit becsiccsentettél.--> Aki előtt nem kell megjátszanod Magad...! - Halál biztos.! ,,

Kell még csak ezt érzem..

Az érzés nem enyhül semmit.

.Van, amit kinőttünk, van, ami lefeslett rólunk. De
van, ami kinőhetetlen. És van, ami elszakíthatatlan...a barátságunk...

  кéяℓєк мαяα∂נ мég, ¢ѕαк єgу кι¢ѕιт. ¢ѕαк αмíg єℓ ηєм тυ∂ℓαк єηgє∂ηι

Szív küldi szívnek színlelem de fáj ha én veszítek
Mert a sínek nem ezt mutatták mint amit hittem
Minden más már tudom a barát mint élettárs
Mert ő az életben társ nem évente más.

Könnycsepp és imák egy világ mi összehúz, ölbehúz, ölbehúz, ölbehúz.

Nem érlek el, nem fáj a fájdalom
De már rádhagyom biztos hogy átadom
Az érzésem a szívemből árad
Szív küldi színek ami ott maradt nálad.

Szív küldi szívnek színlelem de fáj ha én veszítek
Mert a sínek nem ezt mutatták mint amit hittem
Minden más már tudom a barát mint élettárs
Mert ő az életben társ nem évente más.

Tudod úgy elrepülnék, a valóságtól elszakadnék

Nem hagylak el. Melletted leszek addig, míg rá nem ébredek, hogy közös álmaink sose válhatnak valóra...

A legjobb amit tehetsz, hogy keresel egy olyan embert, aki pont olyannak szeret, amilyen vagy... Jókedvűen, rosszkedvűen, szépen, csúnyán, csinosan, akármi... Keresd meg aki elhiszi, hogy a nap is csak érted kel fel... Mellette érdemes kitartani....

Egy úton Te meg én,egy szív egy
test egy lélek,
Bárcsak éreznéd mit érzek bárcsak tudnád miért félek!
Miért hagylak egyedül,miközben nem engedlek el,
Bárcsak tudnád,hogy rajtad kívül más nem érdekel!

Egy emlék tőlem vagy inkább rólam,
Mi történt, nem kell, hogy mondjam.
Nem kell, mert elárulnak szemeim,
Tudod jól, őszinték a szavaim.

Úgy látod mindenki átvert
te ugyanaz maradtál mindenki más lett
el kell fogadnod ez az élet
el kell fogadnom ebben élek
ha eldobok minden rosszat
attól nem lesz az élet hosszabb.
De tudom jót tettem és ez éltet,
tudom meghallgatsz remélem érted.

A lelkem üressé vált de erről nem én tehettem
szívedhez hasonlót sehol nem vehettem
egy kulcs mely a szívedé itt van a kezemben
a legszebb emlékeim pörögnek a fejemben.

 

Minden érzés más, minden ember változik,
valami örök és valami csak távozik,
valami szép, olykor megható
a lélek szava mi felmutatható.
Azt hittem megtettem mindent,
még sem érzem az élet örömeit itt bent
a szívben, mit minden nap fájlalok,
tudod csak kérned kell és megkapod.

Ezentúl más lesz minden, tátsd a szád nagymenő, a jókislány a múlté, ez egy bombanő!

- mit mondtál?
- szeretlek.
- nem értem.
- én sem. ˝

...egyedül mész, tán másra vágysz...

Az élet egy kísérlet. Magadnak kell felfedezned...

  Mindig a tiltott gyümölcs, a legédesebb.

Az istenek, ha meg akarnak bennünket büntetni, minden kívánságunkat teljesítik.

Végignéztem ahogy a falak összeomlanak körülöttem,
de nem hiszem hogy újra tudnám őket építeni....

Elfogadom a káoszt, de nem tudom, a káosz elfogad-e engem.

Az élet nem fáj, egészen addig, míg el nem kezdesz azon agyalni, hogy mennyire megváltoztak a dolgok, hány embert vesztettél el, és hogy mennyi volt ezek közül a te hibád

hiányozni fogtok:(

Ahogy vannak olyan dolgok, amiket nem akarunk hogy megtörténjenek, de valahogy el kell fogadnunk, ugyanúgy vannak olyan emberek, akik nélkül nem tudunk élni, de mégis el kell őket engednünk..

hogy lehet az, hogy ennyire félek elveszíteni téged, miközben még nem is vagy az enyém?

olyan vagy, mint a nap. akárhányszor feltűnsz, boldoggá teszel.. (L)

nem hiszek a könnyeknek. a fájdalom könnytelen és szótlan.

erősnek kell lennem, de van amikor nem megy.

a legrosszab érzés, mikor tudod hogy el kellene engedned, de ha elengeded abba belehalsz.

mert amit nem tudsz, az nem fáj talán, de amit nem értesz, az meg rohadtul tud fájni.

sosem kellett volna, hogy közel engedjelek..

A vidámságom csupán álca. A mosolyomat az arcizmaimnak köszönhetem

Néha a fantázia szebb, mint a valóság.

...ez a mese nem rólunk szól, és kész....

..és királyfinak képzeled azt,aki igazából csak egy szimpla béka..♥

Van aki füvezik van aki fázik, van aki barom mégis pofázik

~Pofám leszakad ettől a kibaszott világtól…de leginkább a kétszínű picsáktól…

Hibáztatni magamat azt nem fogom, hisz az élet minden perce egy újabb tanító pofon

Hogy köszönsz el valakitől, aki nélkül el sem tudnád képzelni az életed?

mennybe emelsz,csak hogy pofára ejthess?

Just gonna stand there and hear me cry. But that's alright coz I love the way you lie ..

Egy pillanat itt maradt,
A kezedet érzem még,
Visszahúz és simogat,
Most ringass úgy mint rég.
Csak nevess rám, ha könnyezem,
Vagy ölelj át, az jó nekem,
A szavakat többé nem hiszem,
Mind hamisan szól...

Tudod mit jelent élni, nevetni és olykor szomorkodni? Mosolyogni annyira, hogy sírni kelljen, hatalmasakat szeretkezni, tombolni, táncolni egy éjszakán át, a barátaidat megvigasztalni, másokat mosolyra deríteni, emlékezni és felejteni, pénzt adni és kuporgatni, reménykedni és álmodozni, tanulni és tanítani, makacsnak lenni és könyörögni, változni és változtatni, érezni az ízeket, látni fényeket és hallani a hangokat, valóra váltani az álmaidat és olyankor elviselni, ha nem válik valóra mindezeket úgy tenni, hogy önmagad vagy minden egyes pillanatban, mert nem tudhatjuk melyik lesz az utolsó

- Láttad a fényeket?
- Nem, túl sötét volt

szeress, mintha még sosem bántottak volna meg.

Most olyan érzésem van, mint akkor volt. (...) Amikor minden olyan tökéletes és szép, hogy máris szomorú vagy, amiért ez nem tarthat örökké.

Vannak emberek, akiket nem lehet elfelejteni. Akik hagynak a lelkünkben egy fájó lenyomatot. Tátongó sebet, aminek a sajgását elnyomhatja ugyan az élet további folyása - a nevetés, a virágillat, a napfény, a finom ételek, a kedves emberek, akik körülvesznek... De mélyen, a lélekben az a seb sosem heged be. Sosem.

Abban a pillanatban szerettem volna visszamenni az időben, és újra átélni minden együtt töltött pillanatot. Még egy titkos mosolyt, még egy közös nevetést. Még egy izzó csókot. Őt megtalálni olyan volt, mint olyasvalakit megtalálni, akiről nem is tudtam, hogy keresem. Túl későn jött az életbe, és most túl korán megy el

Amikor valaki nagy hatással van ránk,
mindig találunk okot azt hinni, hogy ő az igazi számunkra. Teljesen mindegy,
hogy mi az ok. Jelen eseteben például az éj fényei ragadtattak el. Majd egy idő
után mindaz, amit a másikban szerettünk, kezd elviselhetetlenné válni. De abban
az elvarázsolt pillanatban úgy érezzük, rátaláltunk arra, akit egész életünkben
kerestünk.

A szerelem él, még akkor is, ha mi
belehalunk.

A verseny az
bizony oroszlánküzdelem. Fel a fejjel, húzza ki magát, járjon büszkén, és ne
nyalogassa a sebeit! Örüljön neki! A sebhelyek azt jelzik, hogy harcba szállt.
Oroszlánharc volt ez, és attól, hogy nem maga nyert, még tud bömbölni.

mint egy banán az utcán heverve árván és leköpve.

De aki nem uralja a félelmeit,
Azon más uralkodik, és elveszik.

Ezen a falon, amit emelek, a te neved a vakolat.

(8)

maki a hiányodat érzem minden reggel, ahogy felkelek
szívből jövő sorok, nem csak nagy szavakkal kertelek
tudod nagyon jól, hogy féltelek, nem egyszer megkértelek
ne hagyj magamra, egyedül eltorzul az összkép
egy személy az össznép, a táj halvány és csendes
nem meg szokott, rendes, csak magammal vagyok kedves
a kezem izzad, nedves, túlságosan izgulok
ha nem tartasz velem, lehet rossz irányba indulok
mások verset írnak, én meg elmondom egy dalban
fülek vannak a falban, így mások is hallják
nem kell az hogy adják, rádióban, tv-ben
úgy se értem szavaid, a kis városunk szélében
nem nyomok sokat széltében, de kárpótlolom centivel
most be kell érned ennyivel: elárulom Szeretlek
míg élek el nem feledlek, örökké tartó emlék
hiába kérnéd tovább lépjek, én egyedül nem mennék..

ez egy levél tőlem Neked, melyben üzenem, hogy szeretlek
egy levél tőlem Neked, mely elárulja hiányzol
szívemben még virágzol, sárga rózsa szirmokkal
mit soha nem szeretnék letépni...

néha sírva fekszek, sokszor megbántam mit tettem
nem kérem, hogy megbocsájtsd amit ellened vétettem
nem kell könyörögnöm, elég ha mélyen a szemembe nézel
viszonzom majd tekinteted és megtudom mit érzel...
nem kell nyújtózkodni értem, Neked nem létezik létra
én melletted nem lehettem csak egy senkiházi béna
muzsikusnak Bréma, nekem csak egy az igaz szerelemből
nem kaphatok mástól annyit, mint Tőled szeretetből
újabb sorok Érted.. újabb könnyben ázott verzék
jobban produkálnak olykor mint a kidolgozott esszék
de nem várom el, hogy néhány rímpár megmozgasson
vagy a dallam elringasson, és a hangom simogasson
Te is bántad, én is megbántam, mind azt amit tettünk
legbelül tudjuk mind a ketten egy dolgot féltettünk
két élet, két véglet, két irány mégis egy pár
nézz a múltba, meglátod mit magad mögött hagytál..

ez egy levél tőlem Neked, melyben üzenem, hogy szeretlek
egy levél tőlem Neked, mely elárulja hiányzol
szívemben még virágzol, sárga rózsa szirmokkal
mit soha nem szeretnék letépni...

egy hat perces levél, miben kifejezem érzéseim
egy hallgatható levél, miben feltehetem kérdéseim
egy kibontatlan levél, mire nem kaphatok választ
maximum csak tetteket, mi jeleket áraszt
felőled, vagy felém, tükröt ne tegyél elém
szíven szúr a valóság, hogy nem lehetsz az enyém
hogy nem állhatsz mellettem, hogy nem fogod meg kezem
mond egyedül, hogy fordítsam jó irányba fejem?
hiába kérném segítséged, árok húzódik körénk
miből lehetetlen kimászni, és nagyon könnyű hibázni,
akaratlanul vitázni, a szeretet félre dobva
az erősség a nyerő, a romantika kopva
eltelt egy kis idő, én ajánlottam, választottál
utólag is köszönöm, hogy a magányból feltámasztottál
ahonnan elindultam, most oda estem vissza
/ahonnan elindultam most oda estem vissza.../

ez egy levél tőlem Neked, melyben üzenem, hogy szeretlek
egy levél tőlem Neked, mely elárulja hiányzol
szívemben még virágzol, sárga rózsa szirmokkal
mit soha nem szeretnék letépni...

mindenhol illatod érzem...érzem
mindenkiben szemeidet látom...látom
hiába keresnék, nem találok,
Nálad jobbat, szebbet..jobbat..szebbet
hiányzik az arcod, az érintésed, a tested
megértem, hogy személyem többet
nem kerested.. hisz miattam lett mindez
felszálltál a buszra, de remélem egyszer
még vissza intesz.. könnycseppjeim letörlöd
ha nem.. szívem szilánkosra őrlöd
fájnak eme szavak, de még jobban a valóság
amit tegnap éltem át, ma már nekem nem újság
sokak között egy vagy, és egyben a minden
ha nem is mondtam ki, de érzem, igen, itt benn
újabb zene Neked, tudom, hogy nem kérted
amit szerettél volna, nem, de ennyit meg tettem érted

ez egy levél tőlem Neked, melyben üzenem, hogy szeretlek
egy levél tőlem Neked, mely elárulja hiányzol
szívemben még virágzol, sárga rózsa szirmokkal
mit soha nem szeretnék letépni...

a neved ki nem mondom, mégis tudod jól hogy neked szól
annyira fáj, nem lehetek melletted mikor elalszol
se nappal, se reggel, a vászon mögött játszom
nem kérhetem: ölelj át, pedig éjszakánként fázom
esőben elázom, ernyőt nyitni nehéz
mikor sírok kérlek ne nézz, a fájdalom súlya elnyom
miért kellett elbújnom? miért kellett hazugságban élnünk?
már nem tudom eldönteni, veled együtt féltünk
vagy csak magamban rettegtem? a múltba nézek vissza
a lelkiismeretem tiszta, felvállalom mit tettem
az éjszaka reszkettem, a rémálmom még visszajár
nem szeretném bajod esne, olyan nincs, hogy érted: úgyse kár
lelkek tükreivel álmodom jövőképeim,
majd utam végén rájövök: egyedül maradtam
lelkek tükreivel álmodom minden éjjel jövőképeim
majd utam végén rájövök: egyedül maradtam

ez egy levél tőlem Neked, melyben üzenem, hogy szeretlek
egy levél tőlem Neked, mely elárulja hiányzol
szívemben még virágzol, sárga rózsa szirmokkal
mit soha nem szeretnék letépni...

..nem létezik semmi mit álmaimból áthozok,
fájdalmas a búcsú, mégis inkább távozok..
..ne kérdezz csak nézz a szemembe,
látod a fájdalmat?..
..nem kérek már utolsó percet Tőled,
pedig szívem szúrja minden pillanat..
..könnyezek minden emléken,
hiányzik a közös hajnali pirkadat..

  Könnyebb lefelé menni egy hegyről mint felmenni, de a tetejéről mindig szebb a kilátás

A hazugság egy nagyszerű történet, amit valaki elront az igazsággal.

Ha elveszítünk valakit, az maradandó. Figyelmeztet minket, mennyire fájdalmas

Ha a szíveden ütnek sebet, a vérzés épp elég heves ahhoz, hogy belehalj..'

Egy napon el kell veszíteni azt, akit szeretünk. Aki ezt nem bírja el, azért nem kár, mert nem egész ember

Ha majd egyszer eszedbe jut, hogy engem szerettél
Fájni fog, hogy más kedvéért mást szerettél.
Nem vigasztal meg soha sem más csókja.
Mindig ott cseng fülembe a szomorú nóta:
„Úgysem tudsz mással boldog lenni soha!”

A szerelem fáj. Néha úgy érzed, mintha ez lenne a legjobb dolog a
világon. Biztonságban érzed magad tőle. Elfelejtet veled mindent, mintha
újrakezdenél mindent. De a szerelemtől érezheted úgy, mintha nem tudnád
magad irányítani. Félhetsz. Mintha addig enne téged, amíg semmi nem
marad belőled. A szerelem tényleg szívás.

Annyira rendbe szeretném hozni a dolgokat, de minden ösztönöm azt súgja, hogy legyek óvatos. Amiről nem tudsz, az nem fáj.

Minden amiről tudsz és minden amiről azt hiszed, hogy tudsz megváltozik. Készen állsz erre?

Csak akkor valós, ha arra vágysz, hogy jót cselekedj, és nem vársz tőle semmit.

Csak gondoltam, jobb, ha tudod, hogy a nagy szerelem se olyan, mint a
versekben. Van a mámor meg a szenvedély, de később
csak a fájdalom marad. És az utóbbi sokkal tovább tart – szorított még egyet a
kezemen, aztán hátradőlt.

Hát, a megfelelő személlyel nem is
rossz az. De amúgy... olyan, mintha a szemed láttára tépnék ki a szívedet, és
hajtanának át rajta egy csorda mamutot. Utána már sosem lesz az igazi. Nagy a zűr.

Néha a változatosság kedvéért nem bánnám, ha szimplán leszállna az agyamra a
rózsaszín köd, és elbutítana a szerelem.

Mindannyian fényből és
árnyékból szőtt bábok vagyunk. Ha elfogadod a sötétséget, azzal nem oltod ki a
fényt.

Éltem gyermekfejjel, s mindig abban hittem,
Hogy eljön majd a nagy nap, és én ott leszek
Nem kell többé várnom, végre eljött az álmom,
Nézz fel mennyi zászló, és énekeld velem!
Győznünk kell, készülj rá,
Bíznunk kell, számíts rá,
Győznünk kell, hát szóljon a dal,
S ledőlhet minden fal!

Győznünk kell, készülj rá,
Bíznunk kell, számíts rá,
Győznünk kell, legyen színes a Föld,
Piros, fehér és zöld!

Újra mindenki lázban, nagy meccs, erre vártam,
A pályán felzúg a hajrá, kell a biztatás,
Együtt dobban a szívünk, nagy cél, együtt kell hinnünk,
Nézz fel, ezernyi zászló, és énekeld velem!

Győznünk kell, készülj rá,
Bíznunk kell, számíts rá,
Győznünk kell, hát szóljon a dal,
S ledőlhet minden fal!

Győznünk kell, készülj rá,
Bíznunk kell, számíts rá,
Győznünk kell, legyen színes a Föld,
Piros, fehér és zöld!


Ma minden oly más, minden oly szép,
Több ezer kéz összeér,
Ha együtt vagyunk, ha úgy is lehet,
Miért ne ünnepelnénk!

Győznünk kell, készülj rá,
Bíznunk kell, számíts rá,
Győznünk kell, hát szóljon a dal,
S ledőlhet minden fal!

Győznünk kell, készülj rá,
Bíznunk kell, számíts rá,
Győznünk kell, legyen színes a Föld,
Piros, fehér és zöld !

Én csupán egy lány vagyok a sokból
Ki sír, ha fáj, de sírba visz, ha csókol
Mint kis különc, kilógok minden sorból
De sorry, ez vagyok én!

Nem zavarom a boldogságod, nem könyörgök, hogy szeress.
Lesz még idő mikor büszke szíved magától felkeres.

:|:D

~Éjjel mikor feküdtem az ágyamban, és a csillagokat bámultam, az jutott eszembe, hogy vajon hova a fenébe lett a tető?

~Mért Őt akarom? Szállhatok szabadon messze tőled, felhőn át túl a falakon. Feladom... magamból kiadom.. Mégis Ő kell..Érzem..és már nem tagadom...

~Mindig bátrabban megyek előre, amikor nem tudom, hogy mi vár rám.

Éjjel többnyire azzal álmodunk, ami nappal, ébren, a legerősebben hatott ránk.

mosott ablakon át is lehetnek borúsak a kilátásaink.

ha egy ember semmit sem talál, amiért meg tudna halni, akkor élnie sem érdemes.

Nem számít, hogy hova mész vagy mit csinálsz, az a fontos, kit viszel magaddal .. '