S ha megkérdeznéd hogy szeretem -e ;hazudnék . .. '

' Nem azért vannak kivilágítva a csillagok, hogy egy napon mindenki megtalálhassa a magáét?


 Ha túl szép, hogy igaz legyen, akkor így is van ..

Bárcsak tudnád, hogy mit érzek irántad szívemmel, lelkemmel vágyódom


utánad, de felfedni a titkot nem merem sohasem, s talán már nem is


akarom, Őrült plátói szerelem. Vágyom rá, hogy megérints gyengéden, hogy


úgy ölelj, ahogyan még senki sem. Vágyom rá, hogy úgy csókolj, hogy a


szívem hevesen verjen, hogy érezzem : ez az igazi szerelem!

~Köddé vált a szívemben, minden amit addig elhittem

~jön, jön egy idő, mikor nem találod a helyed, minden ajtó, amit kinyitsz, úgy tűnik, az arcodba csapódik

~nélküled nem teljesek a napok és ha nem vagy itt sosem lesznek azok


~csak okozója lehet az ki vigasztaljon.

~táncot jár bolond szívem.

~ lassan a földre hull egy üvegszínű könny.


~Szél fújta szavaid úgysem hallják meg.

'Minél magasabbra szállunk, annál kisebbeknek tűnünk azoknak a szemében, akik nem tudnak repülni..'

Ha csak eszembe jutott a hangja, a hipnotikus pillantása, mágneses vonzereje, akkor semmi mást nem akartam, csak vele lenni, most mindjárt. Még akkor is, ha… de erre nem akartam gondolni. Legalábbis nem itt, egymagamban.

ha egy picit is érdekelnélek, nem hagynál elveszni.

Már egészen elfelejtettem, milyen érzés boldognak lenni. Márpedig most boldog voltam. Olyan boldog, hogy jó ötletnek tűnt belehalni.

"Tulajdonképpen nincs is erőm folytatni. Olyan lettem, mint azok, akiket gyűlöltem."

Megtanított valamire… valamire, amire nélküle nem jöttem volna rá. Arra, hogy hogyan kell élni és nem csak létezni…

Még mindig mosolyog rám. Még mindig beszélünk. Még mindig szeretem. Tudom, hogy ő is tudja és én is tudom, hogy ő nem akar úgy engem, mint én őt.

Vettem egy mély levegőt, és meghoztam életem legnehezebb döntését..







Elsétáltam..

"Annyira féltem, hogy az érintései csak tovább mélyítik a sebeimet. De amikor vele voltam, a fájdalom egy csapásra elmúlt. Mintha csak gyengéden átölelt volna a szívével. Vele boldognak éreztem magam."

Nem hiszem,hogy továbbra is ezt akarom.

Mintha elvesztettem volna a szívem,



mintha üres lennék belül.


Mintha mindent, ami bennem volt,


ott hagytam volna nálad.

És itt fogok ülni melletted, amíg itt vagy a folyónál. És ha lefekszel,



a házad előtt fogok aludni. És ha elutazol messzire, oda is utánad


megyek. Egészen addig követlek, amíg te magad el nem küldesz. Akkor


elmegyek. De akkor is szeretni foglak életem végéig.

"Ha megyek az utcán, minden pillanatban meglátok valakit, aki lehet, hogy ő. Reggeltől estig, estétől reggelig szenvedni fogok. Ez az állapot eltarthat hetekig, hónapokig, vagy akár egy évnél is tovább."

"Ha felteszed magadnak a kérdést, akkor már te sem tudod a választ"