2010. okt. 2.

a hiányodat érzem minden reggel, ahogy felkelek
szívből jövő sorok, nem csak nagy szavakkal kertelek


 míg élek el nem feledlek, örökké tartó emlék
hiába kérnéd tovább lépjek, én egyedül nem mennék.

ez egy levél tőlem Neked, melyben üzenem, hogy szeretlek
egy levél tőlem Neked, mely elárulja hiányzol
szívemben még virágzol, sárga rózsa szirmokkal
mit soha nem szeretnék letépni...
.

néha sírva fekszek, sokszor megbántam mit tettem
nem kérem, hogy megbocsájtsd amit ellened vétettem
nem kell könyörögnöm, elég ha mélyen a szemembe nézel
viszonzom majd tekinteted és megtudom mit érzel

...nem kaphatok mástól annyit, mint Tőled szeretetből
újabb sorok Érted.. újabb könnyben ázott verzék

Te is bántad, én is megbántam, mind azt amit tettünk
legbelül tudjuk mind a ketten egy dolgot féltettünk
két élet, két véglet, két irány mégis egy pár
nézz a múltba, meglátod mit magad mögött hagytál.
. 

szíven szúr a valóság, hogy nem lehetsz az enyém
hogy nem állhatsz mellettem, hogy nem fogod meg kezem
mond egyedül, hogy fordítsam jó irányba fejem?
hiába kérném segítséged, árok húzódik körénk
miből lehetetlen kimászni, és nagyon könnyű hibázni,
akaratlanul vitázni, a szeretet félre dobva
az erősség a nyerő, a romantika kopva
eltelt egy kis idő, én ajánlottam, választottál
utólag is köszönöm, hogy a magányból feltámasztottál
ahonnan elindultam, most oda estem vissza 

mindenhol illatod érzem...érzem
mindenkiben szemeidet látom...látom
hiába keresnék, nem találok,
Nálad jobbat, szebbet..jobbat..szebbet
hiányzik az arcod, az érintésed, a tested
megértem, hogy személyem többet
nem kerested.. hisz miattam lett mindez
felszáltál a buszra, de remélem egyszer
még vissza intesz.. könnycseppjeim letörlöd
ha nem.. szivem szilánkosra örlöd
fájnak eme szavak, de mégjobban a valóság
amit tegnap éltem át, ma már nekem nem újság
sokak között egy vagy, és egyben a minden
ha nem is mondtam ki, de érzem, igen, itt benn
 

 a neved ki nem mondom, mégis tudod jól hogy neked szól
annyira fáj, nem lehetek melletted mikor elalszol


..nem létezik semmi mit álmaimból áthozok,
fájdalmas a búcsú, mégis inkább távozok..
..ne kérdezz csak nézz a szemembe,
látod a fájdalmat?..
..nem kérek már utolsó percet Tőled,
pedig szívem szúrja minden pillanat..
..könnyezek minden emléken,
hiányzik a közös hajnali pirkadat..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése